Mi az a mediáció (közvetítés)?

A mediáció egy konfliktuskezelő módszer, amelyet legkülönfélébb vitás helyzetek, konfliktusok megoldása érdekében lehet alkalmazni (pl. szomszédsági, családi, párkapcsolati, gazdasági, szomszédsági viták).

A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy:

-két vagy több fél vitájában

-a felek önkéntes beleegyezésével

-egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben.

A mediátor:

-segít tisztázni a konfliktus természetét,

-segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő.

A megegyezés feltételeiről a felek döntenek, nem a közvetítő.

Milyen esetekben lehet alkalmazni büntetőügyekben?

A mediáció technikáját már alkalmazzák a polgári jog, a családi jog és munkajog területén. Várhatóan 2007. január 1-jétől lehet alkalmazni a büntetőeljárásokban is. A Büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. tv.) szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.

A mediáció kizárt például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

Ki kezdeményezheti a közvetítői eljárást?

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti, de a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntést minden esetben az ügyész vagy a bíró hozza meg. Mediációnak egy büntetőeljárásban csak egyszer van helye.

Kik lesznek a mediátorok?

A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának e feladatra kiképzett munkatársai járnak el mediátorként.

Hogy néz ki egy mediációs eljárás?

Az eljárás előkészítő szakaszában a közvetítő külön-külön veszi fel a kapcsolatot a felekkel, tájékoztatja őket az eljárás céljáról és menetéről, ha szükségesnek látja, személyesen is találkozik velük. Fontos, hogy a mediációra csak a felek önkéntes részvételével kerülhet sor, és csak akkor, ha a gyanúsított beismerő vallomást tett.

Ha az ügy már alkalmas rá, és a felek is készen állnak, a mediátor megszervezi azt a mediációs ülést, amelyen az ügy sértettje és az elkövető egyszerre vesznek részt.

Ezen az ülésen a mediátor segítségével lehetőségük lesz elmondani, hogyan érintették őket a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott kár pénzben, vagy más módon történő jóvátételében.

A mediátor a megállapodást ott helyben írásba foglalja és azt mindenki aláírja. A megállapodást megküldik az ügyben eljáró ügyésznek vagy bírónak. A mediáció során elhangzottak, a megállapodásban foglaltak kivételével, titkosak. A résztvevőket az eljárás után is titoktartás kötelezi.

A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak. A megállapodás sikeres teljesítése esetén a büntetőeljárást megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.

Ha nincs megállapodás, vagy azt a felek nem teljesítik, a büntetőeljárás folytatódik tovább, de a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatokat bizonyítékként nem lehet felhasználni.

Mik lehetnek a mediáció előnyei a bírósági eljárással szemben?

A súlyos bűncselekmények esetén az államnak szigorúan kell eljárnia, a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben viszont alternatív megoldásokat célszerű keresni. Ezek sorában új eszköz a mediáció, amely gyorsabb, olcsóbb, az eljárás szereplőinek a bírósági eljárásnál nagyobb szerepet adó, őket egyenrangú félként kezelő folyamat, és amelynek sikere esetén a sértett kára megtérül, a büntetőeljárás pedig befejeződhet.

Az áldozat

• önként vesz részt a mediáción
• aktív részese, alakítója a folyamatnak
• gyorsabban és egyszerűbben juthat a neki megfelelő kártalanításhoz
• az elkövetővel való találkozás segít a bűncselekmény traumájának feldolgozásában,
• megszűnik, vagy csökken a félelemérzet
• megismerheti a bűncselekmény elkövetésének okait, ez segíti az újabb áldozattá válás megelőzését

Az elkövető

• önként vesz részt a mediáción
• aktív részese, alakítója a folyamatnak
• maga teszi jóvá az okozott kárt, bocsánatot kérhet a történtekért
• felelősséget vállal tettéért, szembesül annak következményeivel
• elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik büntetett előéletűvé
• az áldozattal való személyes találkozás hozzájárul a bűnismétlés megelőzéséhez