Mi az a közvetítői eljárás?

 

A mediáció egy konfliktuskezelő módszer, amelyet a legkülönfélébb vitás helyzetek megoldása érdekében lehet alkalmazni (pl. szomszédsági, családi, párkapcsolati, gazdasági viták).

A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy:

• két vagy több fél vitájában

• a felek önkéntes beleegyezésével

• egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben.

A mediátor

• független és pártatlan

• segít tisztázni a konfliktus természetét,

• segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő.

A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek.

 

Milyen esetekben lehet mediációt alkalmazni büntetőügyekben?

 

A mediációt 2007-től már a büntetőeljárásokban is lehet alkalmazni.

A Büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. tv.) 221/A. §-a szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett.

A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

 

Ki kezdeményezheti a közvetítői eljárást?

 

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló döntést minden esetben az ügyész vagy a bíró hozza meg. Ezért a rendőrségen, vagy az eljárás ügyészi szakaszában szükséges írásban jelezni, ha valamelyik érintett az ügyben mediációt szeretne kérni.

 

Milyen a közvetítői eljárás menete?

 

A mediátor az ügy kézhezvétele után, telefonon vagy levélben felveszi a kapcsolatot a felekkel, tájékoztatja őket az eljárás céljáról, menetéről és a mediáció helyszínéről, időpontjáról.

A mediáción az ügy sértettje és az elkövető egyszerre vesznek részt. Az ülésre, ha szükségesnek látják, 2–2 segítőt (rokon, barát) is magukkal hozhatnak a felek.

A mediáció során a mediátor segítségével minden félnek lehetősége van elmondani, hogy hogyan érintették a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételében.

A mediátor a megállapodást a helyszínen írásba foglalja, és azt mindenki aláírja. A megállapodást megküldik az ügyben eljáró ügyésznek vagy bírónak. A mediáció során elhangzottakra – a megállapodásban foglaltak kivételével – titoktartási szabályok vonatkoznak.

A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak.

A megállapodás sikeres teljesítése esetén a büntetőeljárást a cselekmény súlyossága szerint vagy megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat, tehát bármilyen enyhe büntetést alkalmazhat. Fontos, hogy ezek a következmények csak a közvetítői eljárásban született megállapodások esetén alkalmazhatóak.

Ha nem jött létre megállapodás, vagy azt a felek nem teljesítik, a büntetőeljárás a rendes menetében folytatódik tovább.

 

Kik a mediátorok?

 

A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban a Pártfogó Felügyelői Szolgálat e feladatra kiképzett munkatársai, valamint a KIMISZ-szel e feladatra szerződött egyes ügyvédek járnak el mediátorként. Az eljárás ügyvéd közvetítő esetében is ugyanaz, mint pártfogó közvetítők esetében.

 

A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes szolgáltatás.

 

Mi a mediáció előnye a hagyományos büntető eljáráshoz képest?

 

A súlyos bűncselekmények elkövetőjével szemben az államnak szigorúan kell eljárnia, a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben viszont alternatív megoldásokat célszerű keresni.

Ezek sorában új eszköz a mediáció, amely gyorsabb, olcsóbb, az eljárás szereplőinek a bírósági eljárásnál nagyobb szerepet adó, őket egyenrangú félként kezelő folyamat, és amelynek sikere esetén a sértett jóvátételt kap, a büntetőeljárás pedig befejeződhet.

 

2007 eleje óta több mint  13.000 ügyben folyt közvetítői eljárás. A résztvevők nagyon elégedettek, mert:

 

·         önként vehetnek részt a mediációs eljárásban,

·         aktív részesei, alakítói a folyamatnak,

·         a sértett gyorsabban és egyszerűbben juthat a neki megfelelő jóvátételhez,

·         az elkövető szembesül tettének következményeivel, bocsánatot kérhet és saját vállalásának

          megfelelő jóvátételt nyújt,

·         a sértett számára az elkövetővel való találkozás segít a bűncselekmény traumájának

          feldolgozásában, megszűnik, vagy csökken a félelemérzet,

·        a sértett megismerheti a bűncselekmény elkövetésének okait, ez segíti az újabb áldozattá válás

         megelőzését

·        az elkövető vagy elkerülheti az eljárás folytatását, és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a

         kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető

·        a közvetítői eljárás átlagosan 3 hónapot vesz igénybe, és a büntetőeljárás a mediációt követő kb. 3

         hónapon belül befejeződhet