I. Rész
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK FELTÉTELEI
I. Fejezet
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK
A támogatás formái
1. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő e törvény szerinti
igénybevételének jogát biztosítja peren kívül (a továbbiakban e Fejezetben: támogatás)
a támogatott személynek (a továbbiakban: fél).
(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot
készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba
(a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott
mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja)
az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.
(3) A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés
állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
2. § (1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot,
hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli (5. §), a jogi szolgáltatás
igénybevétele a fél számára nem jár költségekkel.
(2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot,
hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze (6. §), az előlegezett
díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn
belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb egyéves
határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés
is engedélyezhető.
A támogatás igénybevételének feltételei
3. § (1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására
kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra
vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére
van szükség,
b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli
lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni,
amely a jogvita lezárását szolgálja,
c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést
lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással,
munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges
a jogról való tájékoztatás,
e) közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez
jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére
van szükség,
f) abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében
mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen
eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében
beadványt kell készíteni,
g) bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel
összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás
megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem,
feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége,
h) polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez
kér segítséget,
i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának,
első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség,
j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek
megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat
készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére
van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és
a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.
(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható,
amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik
joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon
található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel
rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári
vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának
(a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság
rendelkezik lefolytatására joghatósággal.
(3) Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani
a) szerződés készítésére, kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást,
és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei,
b) jogi tanácsadásra a következő területeken:
1. pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei,
2. olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett
okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet
a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése,
c) alkotmányjogi panasszal kapcsolatban,
d) a magánszemély vállalkozási, befektetési jellegű tevékenységével kapcsolatos
ügyben, kivéve
1. az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyeket, ha az elkövetett bűncselekmény
e tevékenységgel kapcsolatos,
2. a tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefüggő ügyeket,
ha a vállalkozási jellegű jogviszonyra vonatkozó szerződés természetes személy
által végzendő tevékenység folytatására vonatkozik alvállalkozó igénybevételének
kizárásával, a munkavégzés helyének meghatározásával és a díj részletekben történő
megfizetésével,
e) társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben,
f) vámügyekkel kapcsolatban.
(4) Bűncselekmény áldozata részére a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről
szóló általános tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat
adja meg.
4. § (1) Támogatásban részesíthető a fél, ha
a) magyar állampolgár;
b) vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése,
illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan
személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra
irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
c) nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi
megállapodása vagy viszonosság alapján;
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;
e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel
rendelkezik a Magyar Köztársaság területén, az Európai Unió tagállamában vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve
olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött
nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) nyilatkozata irányadó.
(3) E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók
Dániára.
5. § (1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél rendelkezésre
álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása),
nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona pedig - a 9. §-ban
foglaltak figyelembevételével - nincs.
(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az
a fél, aki
a) aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli
hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát
állapították meg, vagy
c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti
elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését
kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján
a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
e) vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve
honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy,
akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra
irányuló eljárásban részt vevő személy,
f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
való jogosultságát megállapították.
(3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és
a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi
nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.
6. § A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre
álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a
Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének
43%-át, és vagyona - a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével - nincs.
7. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani
a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy
a féllel fennálló jogvitában vagy közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt
az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők
összjövedelméből le kell vonni
a) jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által
folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a
lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény külön jogszabályban
meghatározott feltételeinek.
8. § (1) A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló
jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva
van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így
különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem
mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania
és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét,
egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
(2)
9. § (1) Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló
jövedelme nem haladja meg a rászorultsági összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal
rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.)
a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E szabály alkalmazásában
nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség
nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen
a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a
fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, és
d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a rászorultsági összeghatárnak megfelelő mértékű
jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
9/A. § Ha a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény
szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult
az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság 5-9. §-ban foglalt
szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás
díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja
meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett
- nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
A támogatás kizártsága
10. § (1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az ügyben a fél
korábban már megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv a fél
beadványának elkészítésében segítséget nyújtott.
(2) Nem részesíthető a fél támogatásban, ha
a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet
szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle,
a megvonás időpontjától számított 5 évig,
b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét
- bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy
c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését
akadályozza.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthető támogatásban, ha igazolja,
hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban
romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes az általa igénybe vett jogi szolgáltatás
díjának visszatérítésére.
II. Fejezet
TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formája
11. § Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári
peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes,
a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó
ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi
vagy viseli.
11/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban
e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő
díja - részleges költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelelően
- e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját, részleges
költségmentesség esetén a felet terhelő részre is kiterjedően, az állam - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.
(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére
a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját
az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak
az irányadóak.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű
felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó
ügyvédi díjat.
11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet,
a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.
(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd
díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam
részére visszatéríteni.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű
felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó
ügyvédi díjat.
A támogatás igénybevételének feltételei
12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő
fél,
a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva
nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan
gyakorolni, vagy
b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
13. § A támogatásban részesíthető
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél;
b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet
benyújtó személy;
c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedően közhasznú szervezet
és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály
felhatalmazása alapján indított perben.
14. § A támogatásra rászorultnak tekintendő
a) az 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél,
b) a személyes költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed
a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is, valamint a tárgyi költségmentes
ügyben fellépő fél.
15. § A támogatásra - a 14. §-ban foglaltakon túlmenően - rászorultnak tekintendő
a) a 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél;
b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti
eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési
szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve
a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása
érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minősül rászorultnak;
c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
d) vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.
A támogatás kizártsága
16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő
esetekben:
a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet
a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta;
b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10.
§ (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására;
c) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.
(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:
a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés
a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta;
c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul;
d) a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni.
III. Fejezet
TÁMOGATÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A támogatás formái
17. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a 18-20. §-ban
foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 343. § (3) bek.],
b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb
érdekeltek [Be. 57. § (3) bek.], valamint a pótmagánvádló [Be. 343. § (3) bek.]
részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás).
(2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a
Be. határozza meg.
A támogatás igénybevételének feltételei
18. § A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi
képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó
ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén
az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.
19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a
pótmagánvádló - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor tekintendő rászorultnak,
ha
a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt
feltételeknek, vagy
b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek,
továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény
áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére.
(2) Nem engedélyezhető a támogatás
a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10.
§ (3) bekezdésének alkalmazására, vagy
b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más
állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet
nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi
képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási
rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
20. § (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult sértettet,
magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága,
jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen
eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.
(2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények
mérlegelése nélkül megilleti
a) a kiskorú sértettet és magánfelet,
b) a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádlót.
II. Rész
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE
IV. Fejezet
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
21. §
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
22. § (1) A félnek az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben
együtt: támogatás) iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban,
az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben
meg kell jelölni a következő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési
időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó
adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
b)-c)
(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat,
hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági
igazolványt.
A kérelem elbírálásának határideje
23. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének
feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor
lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott
kérelem alapján pedig 10 munkanapon belül dönt.
(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek
minősül:
a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
b) a támogatás megvonása,
c) a támogatás összegének meghatározása,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezés,
e)
Adatváltozás bejelentése
24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat
a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának
kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak 3 munkanapon belül bejelenteni.
A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése
25. § (1)-(2)
(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság
az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében
megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó
szolgálatot.
26. §
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
27. § (1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás
engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást megvonja és a támogatás összegének
visszatérítésére kötelezi a felet, ha
a) a felülvizsgálat során - felhívás ellenére - nem nyilatkozik a támogatás engedélyezéséhez
szükséges adatairól, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat,
b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor sem álltak
fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott,
c) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
Segítségnyújtás a támogatás igénybevételéhez, egyéb tanácsadás
28. § (1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának
és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről
a jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen
tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat
rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni
helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy
a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az
eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid
tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A
tájékoztatás megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél
esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy
távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik. A bűncselekmény
sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy
folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint
az áldozatsegítő szolgálat adja meg.
29. §
30-31. §
Bírósági felülvizsgálat
32. § (1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon
belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során
az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő
határozatot megváltoztathatja.
(2)
A támogatás nyilvántartása
33. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételéről - a támogatás
iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
érdekében - nyilvántartást vezet.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett nyilvántartás országos adatbázist
alkot.
34. § A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a fél nevét, születési időpontját, anyja nevét és lakóhelyét,
b) a kérelem elbírálására vonatkozó következő adatokat:
1. a határozat tartalma (engedélyezés, elutasítás),
2. a határozathozatal időpontja,
3. a jogorvoslati kérelem elbírálása, jogerőre emelkedés időpontja,
4. a megismételt eljárás adatai (1-6. pontok szerint),
5. a támogatás formája,
6. a támogatás felülvizsgálatára vonatkozó adatok.
35. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás
iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá
köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy
jogszabályellenes felhasználás ellen.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást
ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész
vagy nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság
részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára.
A támogatás visszatérítése
36. § Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó
szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását
a jogerős határozat alapján nyilvántartja.
37. § A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat
- a fél kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő
halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre
a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.
38. § (1) Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti,
a jogi segítségnyújtó szolgálat írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy
összegben 30 napon belül fizesse meg.
(2) A támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt, „Jogi segítségnyújtás”
elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni:
a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente
tájékoztatja a minisztert.
(3) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül,
a teljesítés elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresi a tartozás
összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos eljárásban
38/A. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a félnek a visszatérítési kötelezettséget előíró
határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett
kérelmére a fél tartozását - a támogatás megvonása alapján keletkezett visszafizetési
kötelezettséget kivéve - mérsékelheti vagy elengedheti, ha a fél rászorultsága
az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott
meg és a körülményeiben bekövetkezett változást a 22. §-ban foglaltaknak megfelelően
igazolja. A visszafizetendő összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában
hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Egyéb eljárási szabályok
39. § (1)
(2) Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél
kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését
követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül
a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy
a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.
(3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot
és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják.
(4) A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve
- jogutódlásnak nincs helye.
(5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés
eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak
hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról
sem kell hiteles fordítást készíttetni.
(6) Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok
is betekinthetnek.
(7)
(8)
(9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése
illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási
és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve
a) a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott
kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha
a hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében
- ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama
alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes
személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a hatósághoz,
b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság
hiánya miatt utasították el,
d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(11) A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék vezetésével
kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.
V. Fejezet
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A támogatásra irányuló kérelem
40. § (1) A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást
(jogi tanácsadás, okiratszerkesztés), de legalább annak rövid leírását, hogy milyen
ügyben, kérdésben kér jogi segítséget.
(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig
- a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást
is be kell jelentenie a 24. § szerint.
Határozathozatal
41. § A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi
szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját
téríti vagy előlegezi meg a fél helyett,
d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,
e) a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést,
ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.
A jogi szolgáltatás igénybevétele
42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről
szóló határozatban foglalt határidőn belül, a határozat jogi segítőnek történő
átadása ellenében kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.
43. § (1) Ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb
négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell
vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz
fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás utólagos engedélyezésével).
(2) A félnek a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében a támogatás engedélyezésére
vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás igénybevételének feltételeit
igazoló okiratokat a jogi segítőnek át kell adnia. Ha a jogi segítő a támogatás
igénybevételének feltételeit igazoló okiratok és a fél nyilatkozata alapján a
feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. §-ban meghatározott jogi
szolgáltatást nyújtja.
(3) A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a jogi segítségnyújtó
szolgálattól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e
már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás
összegét visszatérítette-e.
(4) Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történő igénybevételének nincs
helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása alapján nem
látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet tájékoztatja
arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatást
engedélyező határozata alapján veheti igénybe.
44. § (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a jogi segítségnyújtó szolgálat utólag
támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő
díjának összegét is.
(2) A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő díjazásban
- a határozatban foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének elmaradása azzal
a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt
határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal
kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére.
45. § A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás igénybevétele
feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak
a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a jogi segítségnyújtó szolgálat
a támogatás engedélyezése iránti kérelemként kezel. A jogi segítségnyújtó szolgálat
a támogatás engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki
a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29-32. §).
46. § Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt, a jogi segítő
tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a jogi segítségnyújtó szolgálat további
időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek
feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok
szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §).
47. § A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának
és visszatérítésének a feltételeiről a jogi segítő a hozzá jogi szolgáltatás igénybevétele
érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, részére a támogatás
engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja
és kitöltésükben segítséget nyújt. E tevékenységéért a jogi segítő díjat nem számíthat
fel.
A támogatás felülvizsgálata
48. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevétele feltételeinek fennállását
annak jogerős engedélyezésétől számított 1 éven belül bármikor felülvizsgálhatja.
A jogi szolgáltatás díjának fedezete
49. § (1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére
kell megfizetni. A célelőirányzat csak a díj összegének megfizetésére használható
fel.
(2) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül
teljesíthető kiadások.
A díj megfizetése a jogi segítő részére
50. § (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatást engedélyező határozat alapján,
annak meghozatalát követően történik, a jogi szolgáltatás nyújtásáról a jogi segítő
a külön jogszabályban foglalt módon értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot,
amely intézkedik a díj megfizetése iránt.
(2) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás feltételeinek utólagos vizsgálata
mellett történik, a jogi segítő a támogatás feltételeit igazoló okiratok megküldésével
együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról szóló, és a kifizetéshez szükséges dokumentumokat
is megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálat részére. A jogi segítségnyújtó szolgálat
a támogatás engedélyezésével együtt, a jogerős határozatban foglaltak alapján
intézkedik a díj megfizetése iránt.
(3) A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított 6 hónapon
belül terjesztheti elő díjigényét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz; e határidő
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
51. § A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére
szolgáló célelőirányzatot a jogi segítségnyújtó szolgálat kezeli és gondoskodik
a díjak kifizetéséről.
VI. Fejezet
A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
52. § (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejező
határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig)
kérheti.
(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre
emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.
53. § A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek
lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél
nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására
illetékes bíróságot.
54. § A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn,
ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási
helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást
köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
A támogatást engedélyező határozat
55. § A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a perre vonatkozó adatokat (bíróság, - ha ismert - az ügyszám, felek neve, címe,
a per tárgya);
b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta alapján részesül támogatásban;
c) azt, hogy a fél a támogatásra mely időponttól szerzett jogosultságot.
A támogatás felülvizsgálata, módosítása és megvonása
56. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve,
hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
c) a 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára
a bíróság az ügyben a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is kiterjedő
személyes költségmentességet engedélyezett,
d) a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A.
§-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság
utóbb teljes költségmentességet vagy magasabb hányad szerinti részleges költségmentességet
engedélyezett.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat a költségmentesség
hatályával egyező időponttól biztosítja a fél számára a 11/A. § szerinti támogatást
és a támogatás módosításáról értesíti a bíróságot, valamint a pártfogó ügyvédet.
57. § (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a feltételei
a támogatás iránti kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében
valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni.
A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését
követő 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelőlegezett
pártfogó ügyvédi díjat.
(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az
engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de
a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan
adatot, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az előlegezett pártfogó ügyvédi
díjat megfizetni.
58. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a bíróságot
és a pártfogó ügyvédet.
A támogatás nyilvántartása
59. § A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a) a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj összege,
c) a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési
időpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető
szerv, nyilvántartási szám).
Eljárás az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem
előterjesztése esetén
60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel
rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában
kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai
Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre
vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének
a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával
a jogi segítségnyújtó szolgálatnál is előterjesztheti.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal megtagadja a kérelem továbbítását,
ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre
álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan
megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás
iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet
nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a jogi segítségnyújtó szolgálat
a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén
terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a jogi segítségnyújtó
szolgálat intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási
költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3)
bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(5) A jogi segítségnyújtó szolgálat a - szükség esetén lefordított - kérelmet
és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja
a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
(6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár,
de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás
iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította.
(7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése
tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani
a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási
költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(8) A fordítási költséget a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére
előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a
célelőirányzat javára történik.
A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele
61. § (1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő
átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat
kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez
- a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási
határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet
elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként
jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó
szolgálat a kirendelésről a végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve
amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást,
a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró
bíróságot.
(3) Amennyiben az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás
engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján
nem biztosítható, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél kérelmére vagy hozzájárulásával,
a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen
ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(4) A jogi segítő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének
a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem előterjesztésének
lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért
forduló felet tájékoztatja,
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat
rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(5) A jogi segítő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat
fel.
(6) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő a meghatalmazás
elfogadásától számított 8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról,
nevéről és irodájának címéről; a jogi segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy
elvállalásáról, a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még
nem tartalmazta), és a per tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett
változásról.
(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd, ügyvédi iroda a
kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles
értesíteni bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még
nem tartalmazta) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról
a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni
akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt,
de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.
A pártfogó ügyvéd díjának kifizetése és visszatérítése
62. § (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat
a pártfogó ügyvéd kérelmére
a) megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által kifizetendő
pártfogó ügyvédi díj összegét;
b) ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó
ügyvéd részére fizetendő pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét;
c) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó
ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére
történő megfizetésére, levonva belőle a (3) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi
díjelőleg összegét.
(2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó
szolgálat kötelezi az előlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre
legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben
történő teljesítés is engedélyezhető.
(3) A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, valamint a
bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban
foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó
szolgálat méltányosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének
visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást
engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően rászorultsága az 5. §-ban
és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg.
(4) A (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó
ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési
kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap.
(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését
követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja,
hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette
kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban
eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására
irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel
köteles előterjeszteni.
(6) A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni
nem kell.
(7) A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat
intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi
díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.
VII. Fejezet
A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A támogatás engedélyezésére és igénybevételére vonatkozó eltérő szabályok
63. § (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a
továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás
folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bírósági szakaszában - ha a
büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság
ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni
a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a) az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban a kérelem előterjesztésétől
a per jogerős befejezéséig,
b) a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem
előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig
tart.
(3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség),
b) a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.
(4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a
büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.
(5) A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (büntetőeljárást lefolytató hatóság, büntetőügy
száma, vádlott neve, bűncselekmény);
b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló személyes költségmentessége);
c) a támogatás hatályát.
(6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében
a 62. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
VIII. Fejezet
A JOGI SEGÍTŐ
A jogi segítő feladatokat ellátó személyek
64. § (1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és
pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás).
Jogi segítői tevékenységet a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe
(a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel útján engedélyezi.
(2) A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a jogi segítségnyújtó szolgálat a
világhálón is közzéteszi.
65. § (1) A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő
a) nevét (szervezet esetében képviselőjének nevét is),
b) irodájának, alirodájának címét, telefonszámát,
c) ügyvédi kamarai tagságát,
d) közreműködési kötelezettségének terjedelmét
1. szakterületét vagy szakterületeit,
2. az általa havonta ellátni vállalt ügyek számát,
e) által megjelölt azt a nyelvet, amelyen a jogi szolgáltatás nyújtását vállalja,
f) azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segítő ténylegesen jogi szolgáltatást
nyújtott,
g) névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat számát,
h) szolgáltatási szerződése lejáratának időpontját.
(2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról
a jogi segítségnyújtó szolgálatot 5 munkanapon belül köteles értesíteni.
66. § (1) A névjegyzékbe felvételre kerül a jogi segítségnyújtó szolgálattal jogi segítői
feladatok ellátására szolgáltatási szerződést kötő
a) jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat,
jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segítő szervezet),
b) ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző
európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
c)
(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti
a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel
és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján
az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és
megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja.
(3) Jogi oktatást végző egyetem (egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe,
ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi
doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására
alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.
(4) Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, és
c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(5) A jogi segítő a pénzforgalmi számlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése
előtt köteles bejelenteni.
A szolgáltatási szerződés
67. § (1) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy
- a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül - a hozzá e törvény alapján
forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben
foglalt okból jogosult megtagadni.
(2) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítségnyújtó szolgálat - a miniszter
- kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások
díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási
szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel
köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási
szerződést köt.
(3) A szolgáltatási szerződés hároméves időtartamra köthető: módosítására akkor
van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szereplő adataiban változás következett
be, vagy ha szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta ellátni vállalt
ügyek számát emelni.
(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződést a jogi segítő
kérelmére meg kell hosszabbítani, ha a jogi segítőnek a névjegyzékbe való felvételét
kizáró ok továbbra sem áll fenn.
(5) A szolgáltatási szerződés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerződés megszűnését
követően is köteles a jogi segítő - a támogatás hatályának fennálltáig - a szolgáltatási
szerződésben foglaltak szerinti jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó
szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a szerződés szerint megfizetni.
A jogi segítő közreműködési kötelezettsége
68. § (1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet
megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti,
amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és
e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai,
fegyelmi és anyagi felelősségére is.
(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő
ügyvéd és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi segítő szervezet láthat
el. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja
el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban
nem járhat el.
(3) Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem rendelkezik
ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a következő
eltérésekkel alkalmazandók:
a) csak peren kívüli segítségnyújtást végezhet,
b) az egyetemet terheli a polgári jogi felelősség a szakszerűtlen segítségnyújtásból
eredő károk megtérítéséért,
c) a jogi szolgáltatás nyújtását a szervezeti egységet vezető oktató felügyelete
mellett jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező
egyetemi oktató végezheti.
69. § (1) A jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó
közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt
szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi
szolgáltatásra terjed ki.
(2) A jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint jelölheti
meg:
a) polgári és közigazgatási ügyek,
b) büntetőügyek,
c) az a) vagy b) pontban foglalt szakterületen belül egyéb szakterület (jogi segítő szervezet
esetében).
(3) A büntetőügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló
jogi segítő büntetőügyben lát el pártfogó ügyvédi képviseletet, a 3. § (1) bekezdésének
g) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtja, továbbá büntetőügyben rendkívüli
jogorvoslati kérelmet készít.
(4) A polgári és közigazgatási ügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget
vállaló jogi segítő polgári eljárásban lát el pártfogó ügyvédi képviselet és -
a sértettek jogvédelme [3. § (1) bek. g) pontja], valamint büntetőügyekben rendkívüli jogorvoslati kérelmek készítése
kivételével - peren kívüli szolgáltatásokat nyújt.
(5) A jogi segítő szervezet a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben,
illetve milyen ügyfélkör számára nyújt jogi szolgáltatásokat.
70. § (1) A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási
szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi
szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédekről szóló
törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
b) már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben
meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik
a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy
c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat
vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével
lehetséges,
d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy - a jogi segítőn kívül álló
okból - a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához
a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt körülményről a jogi segítő köteles a félnek részletes felvilágosítást
adni, s ha ügyében a jogi segítségnyújtás más jogi szolgáltatás útján biztosítható,
részére ezt a jogi szolgáltatást nyújtani.
(3) A jogi segítő a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának megjelölésével
- haladéktalanul tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot, és ezen okirat
másolatát a fél kérelmére részére is átadja.
Törlés a névjegyzékből
71. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha
a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt
eltérésekkel megfelelően irányadóak, a szerződés megszüntetésének és felbontásának
nincs helye.
(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői
névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy már
a felvételkor sem álltak fenn, felmondhatja, ha a jogi szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő
szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét
megállapították, vagy a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdésének
b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta.
(3) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő
felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd
igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése
egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.
A névjegyzékbe vételi eljárás
71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál
lehet előterjeszteni.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó
szolgálat 22 munkanapon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés
tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza,
a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő 10 munkanapon belül felveszi
a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell
hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe
vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi
segítőt.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvénytől eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a rá irányadó ügyintézési
határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a jogi segítői
tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó
általános szabályait kell alkalmazni.
(4)-(5)
IV. Rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
IX. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
72. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. április 1-jén
lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-ának (3) bekezdése és 86. §-ának (2) bekezdése a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(3) A törvény VIII. Fejezete és 74-75. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) A törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 4. §-ának (3) bekezdése, valamint 60. §-a és 87. §-ának (1) bekezdése
2004. május 1-jén lép hatályba.
(5) 2008. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint - a 60. §
kivételével - VI. és VII. fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77-82. §-a, 85. §-a és 86. §-ának (1) bekezdése.
Átmeneti rendelkezések
73. § (1) Ezt a törvényt a polgári és büntetőeljárásokban akkor kell alkalmazni, ha
a támogatás iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
(2) A 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás csak azon bűncselekmények esetén biztosítható, amelyeket
e törvény hatálybalépését követően követtek el.
A jogi segítségnyújtás különböző területeire vonatkozó szabályok a törvény 72.
§-a értelmében különböző időpontokban lépnek hatályba. Az általános hatálybalépési
időpont 2004. április 1-je, a nagy számú kivételekre tekintettel ugyanakkor lényegében
csak a peren kívüli szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok lépnek ebben
az időpontban hatályba.
A módosításnak az ügyvédek kirendelési óradíjának meghatározására vonatkozó szabályai
már a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek annak érdekében, hogy
a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor már figyelembe lehessen
venni a rendelkezéseket.
A peren kívüli szolgáltatások nyújtása 2004. április 1-jével veszi kezdetét,
ennek az az előfeltétele, hogy a jogi segítői szervezetrendszer ezen időpontra
felállhasson. Ennek érdekében a törvény a jogi segítőkre vonatkozó szabályait
- a VIII. Fejezetét -, valamint a felhatalmazó rendelkezéseit már 2004. január
1-jével hatályba lépteti.
A törvény számos rendelkezése kapcsolódik az Európai Uniós csatlakozással teljesítendő
követelményekhez, ezeket a törvény 2004. május 1-jével lépteti hatályba.
A polgári és büntetőeljárásokban biztosított támogatások újraszabályozása 2006.
január 1-jével lép hatályba. A törvény ezekre vonatkozó fejezeteinek hatályba
lépési időpontja ehhez igazodik, ugyancsak ezzel az időponttal lépnek hatályba
a kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó módosításai.
A polgári és büntetőeljárásokban biztosított támogatások esetében átmeneti szabályt
is megfogalmaz a törvény: e szerint az új szabályokat a törvény hatályba lépését
- ez a vonatkozó fejezetek esetében 2006. január 1-je - követően előterjesztett
kérelmek alapján engedélyezett támogatások esetében kell alkalmazni. A peren kívüli
szolgáltatások általános jelleggel 2004. május 1-jét követően nyújthatók, e körben
a törvény csupán a sértettek részére történő segítségnyújtás terén tartalmaz korlátozó
rendelkezést: a 2004. május 1-jét követően elkövetett bűncselekmények sértettjei
részesülnek a törvény szerinti támogatásokban.
(3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122.
§ (1) bekezdésével megállapított 38/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen
megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.
Felhatalmazás
74. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat
rendeletben jelölje ki.
75. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése
iránti eljárás részletes szabályait,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a jogi segítő peren kívül
nyújtott szolgáltatásának díját és a díj megfizetésének módját,
c) a jogi segítők adatait tartalmazó névjegyzék vezetésének részletes szabályait,
d) a jogi segítségnyújtó szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire
vonatkozó szabályokat.
X. Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
76. §
77. §
78-79. §
80-82. §
83. §
84. §
85. §
86. §
87. §
88. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény
3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon átnyúló jogviták
tekintetében a joghoz való hozzájutás javításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó
közös minimumszabályok megteremtése útján.
89. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 12.
cikk (5) bekezdése;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az
Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz
és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról,
továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a
75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
24. cikk.
