A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL - BŐVÜLT A TÁMOGATÁSI RENDSZER

 

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében 2004. április 1. óta peren kívüli ügyekben tanácsot kaphatnak, illetve okiratot készíttethetnek a rászorulók, 2008-tól pedig a peres eljárásokban is e szervezet biztosítja számukra a bíróság előtti jogi képviseletet.

 

A megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban létrehozott igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai bírálják el – közigazgatási hatósági jogkörben eljárva – a segítségnyújtás iránti kérelmeket. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat azon jogi segítők közül, akik a jogi segítői névjegyzékbe bejelentkeztek.

 

Az igazságügyi hivatalok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.

 

 

Milyen ügyekben nyújtható támogatás?

 

I.       Peren kívüli ügyek

 

A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot

- minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti);

- mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és foglalkoztatási, közüzemi-díj tartozás, végrehajtási ügyek, stb);

- ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás;

- bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges a szakjogászi közreműködés;

- polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a segítség.

 

Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel:

- a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg

- az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet.

 

II.      Peres ügyek

 

A 2008. január 1. napjától hatályba lépő új szabályozás módosította a pártfogó ügyvédi képviseleti rendszer eddigi gyakorlatát: pártfogó ügyvédet a továbbiakban már nem a perben eljáró bíróság, hanem a jogi segítségnyújtó szolgálat biztosíthat, a Jst. szabályai szerint.

 

Polgári peres és nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél, míg büntető ügyekben a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét – a jogi segítségnyújtás keretében, a Jst.-ben szabályozott eljárásban és feltételekkel – a jogi segítségnyújtó szolgálatok biztosítják, és annak költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli.

 

Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást a jogi segítőnek, a kirendelésre kivételesen kerül sor. A jogi segítségnyújtás reformjával a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés.

 

III.    Határon átnyúló ügyek

 

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk:

- az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve

- a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.

 

Magyarország angol és magyar nyelven fogad kérelmeket.

 

 

Ki tekinthető rászorultnak, és a rászorultság mértékétől függően milyen támogatásban részesíthető?

 

I.       Peren kívüli ügyekben

 

1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli:

a)      jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

- rendszeres szociális segélyben részesül, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

- közgyógyellátásban részesül,

- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

- menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,

- vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,

- családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b)      akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2008-ban 28 500 forintot);

c)      egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a minimálnyugdíj 150 %-át (2008-ban 42 750 forint);

d)      azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 147 232 forintot (ez az összeg a 2006. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86 %-a).

 

2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 73 616 forintot (ez az összeg a 2006. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43 %-a).

 

II.      Peres ügyekben

 

1. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett az állam viseli:

a)      jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

- rendszeres szociális segélyben részesül, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

- közgyógyellátásban részesül,

- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

- menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,

- vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,

- családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b)      akiknél a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2008-ban 28 500 forintot);

c)      egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a minimálnyugdíj 150 %-át (2008-ban 42 750 forint);

d)      ha a felet tárgyi költségmentesség illeti meg;

 

2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi

a)      azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 73 616 forintot (ez az összeg a 2006. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43 %-a);

b)      azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 147 232 forintot (ez az összeg a 2006. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86 %-a);

c)      ha a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;

d)      a kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet esetében az általuk közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.

 

 

Hol és milyen formában terjeszthető elő a támogatás iránti kérelem?

 

A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal jogi segítségnyújtó szolgálatánál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a megyei (fővárosi) hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról (www.irm.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

 

 

A jogi szolgáltatás igénybevétele

 

A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés) nem a területi igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek). A peres eljárásokban jogi képviseletet azonban nem minden jogi segítő láthat el: pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja. Közjegyző természetesen nem végezhet pártfogó ügyvédi tevékenységet.

 

Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Interneten az Igazságügyi Hivatal honlapján (www.kih.gov.hu), valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján (www.irm.gov.hu) érhető el. Természetesen a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok is bármikor tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni.