A lobbitevékenység szabályozása

 

Demokratikus jogállamban szükséges és elengedhetetlen, hogy a társadalmi érdekek továbbítása a jogalkotó szervek irányába megfelelő közvetítő mechanizmusokon keresztül megvalósuljon.

 

Ugyanígy elengedhetetlen a közéleti döntések átláthatósága, tisztességtelen befolyástól való mentessége, ezért az Országgyűlés elfogadta a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt, amely végrehajtásának részletes szabályait a 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

A közhatalmi döntések befolyásolására vagy érdekérvényesítésre irányuló, tevékenységüket megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) végző személyek tevékenységüket – 2006. szeptember 1-jétől – ezen jogszabályok keretei között, a nyilvánosság számára átlátható módon gyakorolhatják. Ennek érdekében közhatalmi döntés befolyásolására irányuló tevékenységet kizárólag az a személy, vagy szervezet folytathat, aki (amely) szerepel a Központi Igazságügyi Hivatal nyilvántartásában.

1. A szabályozás célja, hatálya

A lobbitevékenység szabályozásának célja egyrészt a jogalkotói, jogalkalmazói döntések mögött megjelenő érdekek nyilvánosságra hozatala. Másrészt a törvény a lobbisták eddig szabályozás nélküli tevékenységét a jog eszközével rendezi, meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket. A szabályozás átláthatóvá teszi a közhatalmi döntések előkészítését, növelve ezzel a döntéshozó szervek iránti bizalmat és a döntések társadalmi elfogadottságát.

A törvény hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amely az Országgyűlés, a Kormány, az önkormányzatok vagy bármely közhatalmat gyakorló szerv, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek és személyek feladat- és hatáskörébe tartozó döntésének befolyásolására irányul.

Elkülönül a lobbitevékenység folytatása a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetek (pl. munkavállalói, munkaadói érdekképviseletek, köztestületek) tevékenységétől. A civil vagy érdekképviseleti szervezetek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél, ezért a törvény hatálya rájuk nem terjed ki. A törvény nem vonatkozik azokra az érdekegyeztetési eljárásokra sem, amelyeket a közhatalmi döntéseket hozó szervek hoztak létre a gazdasági, társadalmi érdekek megismerése céljából (pl. az Országos Érdekegyeztető Tanács tevékenysége).

Az egyes gazdálkodó szervezetek azonban gazdasági érdekeik érvényesítése során lobbitevékenységet kizárólag nyilvántartásba vett lobbista vagy lobbiszervezet útján folytathatnak.

2. Lobbisták, lobbiszervezetek

A lobbisták nyilvántartásába azok a természetes személyek vehetők fel, akik cselekvőképesek, büntetlen előéletűek, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, nem állnak a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt, és lobbitevékenységet munkaszerződés, valamint megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) alapján folytatnak.

A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyeket, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely szabályosan megalakult, legalább egy tagja vagy alkalmazottja a lobbisták nyilvántartásában szerepel és a szervezet nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.

Gyakorlati tudnivalók
Kérelem nyomtatványok

3. A negyedéves tájékoztató

A lobbistáknak negyedévente tájékoztatót kell készíteniük lobbitevékenységükről. Ebben fel kell tüntetniük, hogy mely közhatalmi döntések kapcsán végeztek lobbitevékenységet és mi volt annak konkrét célja, az adott ügyben milyen eszközöket vettek igénybe, a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben folytattak tárgyalásokat, mekkora volt a reprezentáció alkalmankénti összege, és ki (mely szervezet) volt a lobbitevékenység megbízója. A Központi Igazságügyi Hivatal a tájékoztatókat – a lobbista által benyújtott tartalommal – közzéteszi.

4. Kötelezettségek, szankciók

A törvény tartalmazza az érdekérvényesítő tevékenység legfontosabb szabályait, felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az érdekérvényesítőknek munkájuk során be kell tartaniuk. Ezek megszegése a nyilvántartásból való törlést von maga után.

A nyilvántartásba vétel nélkül folytatott lobbitevékenység esetén ugyanakkor a hivatal 10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. Amennyiben a hivatal a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi szerv tájékoztatójából, bejelentés alapján vagy bármely más módon arról értesül, hogy valaki nyilvántartásba vétel nélkül végez lobbitevékenységet, köteles a bírság kiszabásához szükséges tényállást tisztázni és indokolt esetben bírságot kiszabni.

 

Budapest, 2006. szeptember 1.

 

 

 Igazgatási és Jogi Önálló Osztály