Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztálya

A 2006. január 1-jével létrejött Igazságügyi Hivatal szakmai felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter gyakorolja. A Hivatal országos hatáskörű központi költségvetési szerv.

Tevékenység:

A Központi Igazságügyi Hivatal egyik önálló szervezeti egységeként a Kárpótlási Főosztály a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a személyi, illetve vagyoni kárpótlási eljárásokkal összefüggő feladatokat látja el.

 

I. A kárpótlás rövid története:

A politikai rendszerváltások idején törvényszerűen merül fel a múltbeli sérelmek kiigazítására, illetve a sérelmek következményeinek enyhítésére vonatkozó társadalmi igény. Magyarországon az országgyűlés 37/1990. számú határozata fogalmazta meg először a kárpótlást, mint aktuális jogi feladatot, leszögezve, hogy a kárpótlás célja az emberi élet és személyes szabadság ellen irányuló jogtalanságok lehetőség szerinti orvoslása a társadalmi igazságérzet figyelembevételével.

 

a) Személyi kárpótlás:

Az 1992. évi XXXII. törvény az 1939. márciusa és 1989. október 23-a közti időszak sérelmeinek kárpótlását tűzte célul, ideértve elsősorban az emberi élet elvesztése és a szabadság elvonása formájában megnyilvánult jogsértéseket. Külön jogszabály, a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény rendeli jóvátételben részesíteni a politikai okból elszenvedett szabadságelvonás következtében, illetve a 1944-45-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom során 67 %-os munkaképesség-csökkenést szenvedetteket.

Jelentősen bővítette a kárpótlásra jogosultak körét az 1997. évi XXIX. törvény, elsősorban azzal, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlást kiterjesztette a deportálás vagy kényszermunka alatt elhunytak hozzátartozóira, illetve a magyar hatóság politikai önkénye miatt életüket vesztettekre.

A személyi kárpótlás részét képezi az 51/1992. kormányrendelettel módosított 93/1990. kormányrendeletben, valamint a 74/1991. és a 174/1992. kormányrendeletben meghatározott esetekben, kizárólag saját és házastársi jogon járó nyugdíj-kiegészítés. A nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó igényeket külön eljárásban bírálja el a Kárpótlási Főosztály.

 

b) Vagyoni kárpótlás:

A vagyoni károkért nyújtható kárpótlás világos keretek közt mozog, maximumát jelenti az a vagyoni állapot, amelyben a sérelmet szenvedett a sérelem elszenvedése nélkül élt volna, ugyanakkor gátat szab a kárpótlás mértékének a nemzetgazdaság teherbíró-képessége is. Mindezek figyelembevételével, az elszenvedett kár mértéke alapján kiszámított átalányösszeg névértékének megfelelő kárpótlási jegy fizetésével zajlott le Magyarországon a vagyoni kárpótlás. A kárpótlási jegy speciális értékpapír, amely az állammal szembeni követelést testesít meg, és birtokosát állami vagyon vásárlásra jogosítja fel. Az ország termőföldkészletének 30%-a került a kijelölt földalapok árverései nyomán magánkézbe, de sokan vásárolták meg – részben vagy egészben – kárpótlási jegyért önkormányzati lakásukat. Néhányan, a 60 éven felüliek közül életjáradékra válthatták kárpótlási jegyüket, míg a legtöbben az értékpapírpiacon értékesítették a kárpótlási jegyeket. Mára a vagyoni kárpótlás döntően lezárult.  

 

II. Aktuális kárpótlási tevékenység:

Az Országgyűlés a 2006. évi XLVII. törvény megalkotásával ismételten megnyitotta a kárpótlási törvényben meghatározott határidőket. Kárpótlási kérelmet olyan jogosult nyújthat be, akinek a hozzátartozója 1939-1989. között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A kérelmeket a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályára kell benyújtani, amelynek postacíme: 1519 Budapest, Pf. 463. A kérelmek benyújtásának határideje 2006. december 31. napja.

Vagyoni kárpótlási igények elbírálására jelenleg kizárólag személyi kárpótlási igénybejelentéshez kapcsolódóan, a helytadó határozat jogerőre emelkedését követő különeljárásban van lehetőség.

 

 

III. A Kárpótlási Főosztály eljárása:

A Kárpótlási Főosztályhoz kárpótlási kérelmet írásban, kizárólag az erre rendszeresített, az Igazságügyi Hivatal által kibocsátott adatlapon lehet benyújtani. Adatlap igényelhető az Igazságügyi Hivatal fővárosi és megyei hivatalaitól, a külföldön lévő magyar külképviseletektől, valamint letölthető a hivatal weboldaláról is. Az adatlaphoz mellékelni kell a sérelem elszenvedését, valamint az eljárásban résztvevők rokoni kapcsolatát bizonyító eredeti okiratokat, egyéb bizonyítékokat, illetve idegen nyelvű okiratok esetén azok hitelesített magyar fordításait.  A hiányzó adatok pótlására történő felhívás után a hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Egy sérelmet szenvedett személyhez kapcsolódó több jogosult esetén a Főosztály családba rendezi a kérelmeket.

Félreértésre adhat okot, hogy a jogerős határozattal megállapított kárpótlás kifizetésére a Hadigondozottak Közalapítványának segítségével kerül sor, ezért is fontos hangsúlyozni hogy a kárpótlási főosztályon „hadigondozottak kárpótlása” néven eljárás nincs folyamatban.

 

IV. Szervezeti felépítés:

Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztály (személyi kárpótlás, árverés, birtokrendezés, kárpótlásijegy-kezelés, másodfokon vagyoni kárpótlás) 1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1.
Tel:  1/371-8999, 1/371-8917

Ügyfélfogadás:

HÉTFŐ: 8-14

SZERDA: 8-16:30

PÉNTEK: 8-12

További szervezeti egységek:

Fővárosi Igazságügyi Hivatal (vagyoni kárpótlás első fokon)
Tel: 1/371-8987

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal (személyi kárpótlás, árverés, birtokrendezés, kárpótlásijegy-kezelés)
Tel: 42/311-292, 42/313-011

 

Budapest, 2006. december 7.