English
Acrobat Reader


1. Terhel a támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?

Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult kiderül, hogy nem bűncselekmény, vagy ha a kár más forrásból megtérül, akkor a megtérülés mértékéig, illetve ha a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következik be.


Vissza a tartalomjegyzékhez
2. A bűncselekménnyel okozott káromat az áldozatsegítő szolgálat teljes egészében megtéríti?

Nem. Az azonnali pénzügyi segély a bűncselekmény következtében fellépő krízishelyzet kezelésének az elősegítése, nem pedig a kártérítés. Az áldozatsegítő szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az áldozat bűncselekmény következtében felmerült kiadásaihoz valamint lakhatásának költségeihez, élelmezéséhez, gyógyszerköltségéhez járul hozzá a szolgálat. Ennek megfelelően maximalizálja a jogszabály a biztosítható támogatás összegét is.

Kárenyhítési kérelem esetén a törvény előírja azt a differenciált számítási módot, amellyel a kárenyhítés összegét kalkulálni kell. A havi járadék maximális összege az alapösszeg, azaz 2007-ban 68.069 Ft lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.) Az egyösszegű kárenyhítés mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse, azaz 2007-ben maximum 1.021.035 Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.)


Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Mennyi az azonnali pénzügyi segély mértéke?

Az azonnali pénzügyi segély mértékét az eset összes körülményeinek megvizsgálása után az eljáró szolgálat mérlegelési jogkörében határozza meg. Az adható legmagasabb összeg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. Ez az összeg jelenleg 68.069 Ft.


Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Ha feljelentést teszek, akkor az áldozatsegítő szolgáltatások alanyi jogon illetnek meg?

Nem. Azonnali pénzügyi segély megállapítására akkor van mód, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásai megfizetésére adott körülmények között nem képes. Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeit köteles mérlegelni, és ezek alapján dönteni arról, hogy a bűncselekmény következtében kialakult-e krízishelyzet, és, ha igen, mekkora összegű segítséget tud biztosítani.


Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?

Az áldozatsegítő szolgáltatások illetve a kárenyhítés akkor vehetőek igénybe, ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból szerzi be.


Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?

Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, ha a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény sértettjévé válik, és a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást illetve vagyoni kárt szenvedett el.


Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Miért csak három munkanap áll rendelkezésre az azonnali pénzügyi segély benyújtására?

Pontosan azért, mert a támogatás ezen formájának nem kártérítési célja van, hanem a bűncselekmény következtében fellépő akut krízishelyzet kezelését biztosítja, az első, a legszükségesebb lépések megtételét segíti. Hosszabb idő – adott esetben egy hét, egy hónap – elteltével már a pillanatnyi rászorultság nem áll fenn, ennyi idő alatt általában az áldozat önerőből képes megoldani a helyzetet.


Vissza a tartalomjegyzékhez
8. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?

Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 3 munkanapon belül lehet előterjeszteni.

 

Érdekérvényesítés elősegítése és szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelem a bűncselekmény elkövetését követő 6 hónapon belül terjeszthető elő.

 

Ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe kerül, hogy csak a határidő lejárta után tudja felkeresni a szolgálatot (mert például kórházban volt, gyógykezelés alatt állt, vagy csak később szerzett tudomást a bűncselekményről), akkor igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül terjeszthető elő, és abban azt kell igazolni, hogy az áldozat a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.

 

A kárenyhítési kérelmet pedig a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.


Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Hol szerezhetem be a kérelem nyomtatványt?

A nyomtatvány letölthető az Igazságügyi Hivatal honlapjáról. Az áldozatsegítő szolgálatok pedig kérésre postai úton biztosítják a nyomtatványt.


Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?

A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. A szolgálat a megyeszékhelyeken kívül a megye két másik városában is elérhető havi két alkalommal. A kihelyezett ügyfélfogadások helye és időpontja a honlapon megtekinthető.


Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Mi a kárenyhítés?

Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2007-ban a 136.138 Ft-ot), illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül.


Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Mi a szakjogászi segítségnyújtás?

Az áldozat a bűncselekménnyel összefüggésben kialakult jogi problémái megoldásához ügyvédi tanácsadást vehet igénybe, okirat szerkesztését kérheti, jelenleg peren kívül.


Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Mit jelent az azonnali pénzügyi segély?

Ha az áldozat a bűncselekmény következtében a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait nem tudja fizetni, a szolgálat ezek megfizetéséhez nyújt segítséget. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, tehát nem az áldozat teljes kárát téríti meg az állam, hanem a kialakult krízisen segít át. A segély legmagasabb összege jelenleg 68.069Ft (alapösszeg).


Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Mit jelent az érdekérvényesítés?

A szolgálat a bűncselekmény következtében bekövetkezett jogsérelem rendezéséhez jogi tanácsokkal látja el az áldozatot. Tájékoztatja arról is, milyen szolgáltatásokat vehet igénybe, az ellátásokat nyújtó intézményeket hogyan érheti el, valamint az igénybe vehető pénzbeli és természetben nyújtott szociális, nyugdíj-biztosítási, család- és gyermekvédelmi ellátásokról. Ha az áldozat kéri, a szolgálat segít az ellátások igénybevételében, illetve az azokból eredő esetleges panaszjog érvényesítésében.


Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Milyen szolgáltatásokat nyújt az áldozatsegítő szolgálat?

Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, szakjogászi segítségnyújtást biztosít. Az áldozatsegítő szolgáltatásokat minden típusú bűncselekmény áldozata igénybe veheti.


Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Ki és milyen esetben veheti igénybe az áldozatsegítő szolgálatot?

Aki a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az áldozatsegítő szolgáltatásokat az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált és ezt megfelelően igazolja.


Vissza a tartalomjegyzékhez