|
|
|
1. Terhel a támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?
Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult
kiderül, hogy nem bűncselekmény, vagy ha a kár más forrásból megtérül, akkor a
megtérülés mértékéig, illetve ha a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást
követően következik be.
Vissza a tartalomjegyzékhez
2. A bűncselekménnyel okozott káromat az áldozatsegítő szolgálat teljes egészében megtéríti?
Nem. Az azonnali pénzügyi segély a bűncselekmény következtében fellépő krízishelyzet
kezelésének az elősegítése, nem pedig a kártérítés. Az áldozatsegítő szolgálat
az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely
nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet
mérlegelésén alapul. Az áldozat bűncselekmény következtében felmerült kiadásaihoz
valamint lakhatásának költségeihez, élelmezéséhez, gyógyszerköltségéhez járul
hozzá a szolgálat. Ennek megfelelően maximalizálja a jogszabály a biztosítható
támogatás összegét is.
Kárenyhítési kérelem esetén a törvény előírja azt a differenciált számítási módot,
amellyel a kárenyhítés összegét kalkulálni kell. A havi járadék maximális összege
az alapösszeg, azaz 2007-ban 68.069 Ft lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség
esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben
más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.) Az egyösszegű kárenyhítés
mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse,
azaz 2007-ben maximum 1.021.035 Ft lehet. (Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő
az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.)
Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Mennyi az azonnali pénzügyi segély mértéke?
Az azonnali pénzügyi segély mértékét az eset összes körülményeinek megvizsgálása
után az eljáró szolgálat mérlegelési jogkörében határozza meg. Az adható legmagasabb
összeg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. Ez az összeg
jelenleg 68.069 Ft.
Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Ha feljelentést teszek, akkor az áldozatsegítő szolgáltatások alanyi jogon illetnek meg?
Nem. Azonnali pénzügyi segély megállapítására akkor van mód, ha a bűncselekmény
következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy a lakhatással, ruházkodással,
élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű
rendkívüli kiadásai megfizetésére adott körülmények között nem képes. Az áldozatsegítő
szolgálat az eset összes körülményeit köteles mérlegelni, és ezek alapján dönteni
arról, hogy a bűncselekmény következtében kialakult-e krízishelyzet, és, ha igen,
mekkora összegű segítséget tud biztosítani.
Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?
Az áldozatsegítő szolgáltatások illetve a kárenyhítés akkor vehetőek igénybe,
ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás
megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít
ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból
szerzi be.
Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?
Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem
áldozata, ha a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény sértettjévé válik, és
a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy
lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást illetve vagyoni kárt szenvedett el.
Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Miért csak három munkanap áll rendelkezésre az azonnali pénzügyi segély benyújtására?
Pontosan azért, mert a támogatás ezen formájának nem kártérítési célja van, hanem
a bűncselekmény következtében fellépő akut krízishelyzet kezelését biztosítja,
az első, a legszükségesebb lépések megtételét segíti. Hosszabb idő – adott esetben
egy hét, egy hónap – elteltével már a pillanatnyi rászorultság nem áll fenn, ennyi
idő alatt általában az áldozat önerőből képes megoldani a helyzetet.
Vissza a tartalomjegyzékhez
8. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?
Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 3 munkanapon belül lehet előterjeszteni.
Érdekérvényesítés elősegítése és szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelem a
bűncselekmény elkövetését követő 6 hónapon belül terjeszthető elő.
Ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe kerül, hogy csak
a határidő lejárta után tudja felkeresni a szolgálatot (mert például kórházban
volt, gyógykezelés alatt állt, vagy csak később szerzett tudomást a bűncselekményről),
akkor igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő
utolsó napjától számított 8 napon belül terjeszthető elő, és abban azt kell igazolni,
hogy az áldozat a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.
A kárenyhítési kérelmet pedig a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba
ütközik, a kérelmet az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. A szolgálat a megyeszékhelyeken
kívül a megye két másik városában is elérhető havi két alkalommal. A kihelyezett
ügyfélfogadások helye és időpontja a honlapon megtekinthető.
Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Mi a kárenyhítés?
Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan
károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában
az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2007-ban
a 136.138 Ft-ot), illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások
valamelyikében részesül.
Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Mi a szakjogászi segítségnyújtás?
Az áldozat a bűncselekménnyel összefüggésben kialakult jogi problémái megoldásához
ügyvédi tanácsadást vehet igénybe, okirat szerkesztését kérheti, jelenleg peren
kívül.
Vissza a tartalomjegyzékhez
13. Mit jelent az azonnali pénzügyi segély?
Ha az áldozat a bűncselekmény következtében a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel
és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli
kiadásait nem tudja fizetni, a szolgálat ezek megfizetéséhez nyújt segítséget.
Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, tehát nem az áldozat teljes kárát
téríti meg az állam, hanem a kialakult krízisen segít át. A segély legmagasabb
összege jelenleg 68.069Ft (alapösszeg).
Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Mit jelent az érdekérvényesítés?
A szolgálat a bűncselekmény következtében bekövetkezett jogsérelem rendezéséhez
jogi tanácsokkal látja el az áldozatot. Tájékoztatja arról is, milyen szolgáltatásokat
vehet igénybe, az ellátásokat nyújtó intézményeket hogyan érheti el, valamint
az igénybe vehető pénzbeli és természetben nyújtott szociális, nyugdíj-biztosítási,
család- és gyermekvédelmi ellátásokról. Ha az áldozat kéri, a szolgálat segít
az ellátások igénybevételében, illetve az azokból eredő esetleges panaszjog érvényesítésében.
Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Milyen szolgáltatásokat nyújt az áldozatsegítő szolgálat?
Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, szakjogászi segítségnyújtást biztosít. Az áldozatsegítő szolgáltatásokat minden típusú bűncselekmény áldozata
igénybe veheti.
Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Ki és milyen esetben veheti igénybe az áldozatsegítő szolgálatot?
Aki a Magyar Köztársaság területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy aki a
bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést,
érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az
áldozatsegítő szolgáltatásokat az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,
aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény
áldozatává vált és ezt megfelelően igazolja.
Vissza a tartalomjegyzékhez
|
|
|
|
|
|