I. Pártfogó felügyelői tevékenység

A 2003. július 1-jei intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a ’70-es évek óta külön rendszerben működő, a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. A pártfogó felügyelettel megerősített büntetőeljárásban az alternatív szankciók (például vádemelés elhalasztása, felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára bocsátás) alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a börtönnépesség csökkenését. A Szolgálat célja emellett a sértetti érdekeket is figyelembe vevő helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mérséklődjenek.

　2011. január 1-je óta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai felügyeletét országos hatáskörben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált Igazságügyi Szolgálatok végzik.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat az alábbi feladatokat látja el:

környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében (évente átlagosan 15.000 környezettanulmány, és 3.000 pártfogó felügyelői vélemény készítése a büntetőeljárásban érintett személy életviszonyairól, környezetéről, társas kapcsolatairól, valamint az ezekben rejlő kriminogén faktorokról);

büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, mediáció (évente átlagosan 3.500 ügyben a bűncselekményt elkövető és a sértett mediáción történő személyes találkozásának, a történtek érzelmi feldolgozásának, a konfliktus rendezésének és a jóvátétel kérdésében történő megállapodásuknak az elősegítése, valamint a megállapodás betartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok);

az alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (évente mintegy 40.000 ügyben a pártfogó felügyelet alatt állók kontrollja és támogatása a jogkövető magatartás folytatása, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok megszüntetése érdekében);

a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése (összesen átlagosan 22.000 folyamatban lévő ügyben, a bíróság ítéletében kiszabott büntetés alapján a bűncselekményt elkövető közérdekű, ingyenes munkavégzésének megszervezése és felügyelete);

a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, szabadulás után önkéntesen igénybe vehető utógondozás (évente átlagosan 3.000 ügyben segítség nyújtása a szabadságvesztésből szabadulónak és esetenként a családjának a volt fogvatartott sikeres társadalmi visszailleszkedésének elősegítése érdekében).