A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény új alapokra helyezte a magyar állami jogi segítségnyújtás rendszerét. A peren kívüli jogi segítségnyújtás új szolgáltatásként jelentkezett, a büntető és polgári ügyekben történő jogi segítségnyújtás (peres jogi segítségnyújtás) pedig a hatályos eljárásjogokban már létező kedvezmények módosításaként jött létre. A törvény célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek.

Magyarország – a többféle európai megoldás közül – azt a rendszert választotta, melyben egy állami szervezet dönt anyagi helyzet alapján a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek.

A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei igazságügyi szolgálatok (területi hivatalok) látják el közigazgatási hatósági eljárás keretében. A II. fokú hatósági jogkört, és az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata gyakorolja.

Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők:

a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által végzett jogi szolgáltatások (jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés) engedélyezése (kivételes esetben utólag);

b) polgári eljárásokban: elsősorban a jogi segítők által ellátott pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése;

c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.

A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára.

A jogi segítségnyújtási rendszer egyik fő jellemzője, hogy az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt az ország egész területéről mind peren kívüli ügyeikben, mind a peres képviseletük ellátására.

A jogi segítségnyújtási támogatások  

I. Peren kívüli ügyek

A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot

●      minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti);

●      mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és foglalkoztatási, közüzemi-díj tartozás, végrehajtási ügyek, stb.);

●      ha az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás;

●      bűncselekmény áldozata számára, amennyiben az ezzel összefüggésben keletkezett jog- és érdeksérelem elhárításához szükséges a szakjogászi közreműködés;

●      polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez szükséges a segítség;

●      folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez a jogvita peren kívüli lezárásához ez szükséges, feltéve, hogy az eljárásban a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, és peres képviselet, vagyis a pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt.

Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel:

●      a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, illetőleg

●      az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet.

 

Peren kívüli támogatás keretében a kérelmező rászorultságától függően az állam megelőlegezi, vagy viseli a jogi segítő díját és költségeit.

II. Peres ügyek

Polgári peres és nemperes eljárásokban a peres felek (a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél), míg a büntető eljárások bírósági szakaszában a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét a területi hivatal biztosítja. A képviselet költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli a kérelmező rászorultságától függően.

III. Határon átnyúló ügyek

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk a 2003/8/EK irányelv és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján:

●      az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve

●      a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.

Rászorultsági feltételek  

I. Peren kívüli ügyekben

1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli:

a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

●      aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

●      közgyógyellátásban részesül,

●      átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

●      menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,

●      vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,

●      családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

●      határon átnyúló tartási ügyekben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget.

 

b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2012-ben 28.500 forintot);

c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2012-ben 42.750 forint);

d) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 174.236 forintot (ez az összeg a 2010. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a).

2. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 87.118 forintot (ez az összeg a 2010. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a).

II. Peres ügyekben

1. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett az állam viseli:

a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki

●      aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

●      közgyógyellátásban részesül,

●      átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,

●      menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt,

●      vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt,

●      családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

●      határon átnyúló tartási ügyekben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget;

 

b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2012-ben 28.500 forintot);

c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2012-ben 42.750 forint);

d) ha a fél tárgyi költségmentes ügyben lép fel;

e) azon személy esetében, akit a bíróság személyes költségmentességben részesített.

2. A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi

a) azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 87.118 forintot (ez az összeg a 2010. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a);

b) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 174.236 forintot (ez az összeg a 2010. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a);

c) ha a per tárgya alapján a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg.

A támogatás iránti kérelem előterjesztése  

A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes területi hivatalnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a területi hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról (www.kimisz.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

A peren kívüli jogi szolgáltatás igénybevétele  

A peren kívüli jogi szolgáltatást (tanácsadás, iratszerkesztés, iratbetekintés) a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. A szolgáltatás igénybe vehető időtartamát a területi hivatal határozza meg. Fontos hangsúlyozni, hogy peren kívüli ügyekben a jogi segítő kirendelésére nincs jogszabályi lehetőség.

Az engedélyező határozat birtokában az ügyfél a peren kívüli támogatás igénybevétele céljából megkeresi az általa kiválasztott jogi segítőt. A jogi segítői névjegyzék az Interneten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának honlapján (www.kimisz.gov.hu) érhető el. Természetesen a területi hivatalok tájékoztatást adnak a névjegyzékben szereplő jogi segítőkről. A jogi segítség gyors és hatékony intézése érdekében feltétlenül indokolt a jogi segítővel előzetesen időpontot egyeztetni.

Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele

Főszabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására az ügyfelek adnak meghatalmazást az általuk választott jogi segítőnek. Ugyanakkor a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a területi hivatal az ügyfél képviseletére pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendeljen ki:

- Az ügyfél kérelme alapján abban az esetben, ha képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat. (Az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő.)

- Az ügyfél kérelmére vagy hozzájárulásával akkor, ha az ügy jellegére, vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható.